Classic Army MP5SD5

Előre szólok, hogy én csak műkedvelő vagyok, nem pedig szakbarbár, tehát ha valaki műszaki halandzsát vár, sajna téved. És igazából nem is teszt, csak élménybeszámoló.A H&K MP5SD5 talán a világ egyik legpopulárisabb gépfegyvere. A konstrukció megtalálható volt már a korai nyolcvanas években, de a mai napig nem veszített népszerűségéből. Rengeteg alfaja, változata létezik az SD kategóriának, sok speciális egység használja a mai napig.Végre, végre, kezembe vehettem az első komolyabb airsoft fegyvert. Igaz, hogy csak megőrzésre kaptam.

Rózsaszínes doboz, Jééézus ....Doboz kinyit, áll leesik, nyál csorogni kezd. Volt szerencsém az igazihoz, elsőre nem sok különbség van a kettő között, talán az a kis piros karika a hangtompító elején ront az összképen, de sebaj, majd lekopik. Kézbe véve, kellemes súlya van, nem mauris Mp5-light változat. A dobozban semmi. Illetve CA-san egyszerű, ahogy Mulder kollega megjegyezte. Fegyver, tisztítópálca, manual, tár.Az aksit takaró gumírozás kicsit nehezen engedett, lévén zsír új a cucc, ki kell kopnia, de végül is győztem, sikerült belevarázsolni az aksit, a tusban kialakított helyére. Halljuk hát, működik-e? És tompa-gyönyörű hangon elkezd kelepelni! Másnap Jules kollega kicsivel nagyobb aksijával is kipróbáltuk, pergett mint a helikopáter rotorja … De a hangja sokkal szebb volt. Az én aksim egy 8,4V-s 1700mAh-s GP akku, Jules kollega pedig egy 9,4V-os 3300mAh-s óriás akkut használ. Ennél kissebbel nem is próbálkoznék, mint amit alapból választottam hozzá, lévén van dolga az aksinak, ha mozgásra akarja bírni a fém alkatrészeket. Nyilván rendszeresítek egy nagyobb aksit a fegyverhez, csak hogy a lelki nyugalmam meglegyen, és ha tuningra szánja el magát a tulaj, ne akkor kelljen megvenni.Az ergonómia kellemes, a kezelőszervek elérhetőek, az igazihoz hasonló a kialakításuk. A tárkioldó gombjával nem voltam elégedett, de némi mesterkedés (csavarhúzó, szilikon, sok-sok *** ** *** **) megoldotta a problémát az első szétszedés alkalmával. A tűzváltó kar nagyon gyenge, és nem lehet könnyen érzékelni a tüzelési módok közötti különbséget, (felhívták a figyelmem, hogy kapjak a fejemhez, ez nem orosz technika, amihez hozzá vagyok szokva, hanem precíziós német vundersőn technika, tehát ha lehet, csak finoman) de pár csavar helyretétele után, meg újból némi *** *** ****** *** után a helyzet normalizálódott.

Mikor kigyönyörködtem magam a fegyverben, akkor sürgős, és égető érzés kapott el a jobb kezem mutatóujján, jelezve, ideje lenne egy kis BB-t pazarolni. Alapból 200-as tekergetős hi-cap tára van a Classic Armynak, ami nem tartozik a kedvenceim közé, de a követem a trendet (egészen addig míg meg nem jönnek a harmincas tárak). A lövöldözésre 0.25 – ös BIO BB-vel került sor. A hop-up teljesen le volt tekerve, így egy tárat ellövöldöztem beállítva a hop-up-ot. Ez előtt a fegyver előtt Mauri MP5-ökkel találkoztam. Elsőre jobb lő-tulajdonságokat mutatott a CA. Erősebb a Maurinál, ezáltal a BB gyorsabb, a lőtáv nagyobb, és talán pontosabb. A hop-up könnyen állítható. Saccolás szerint alapból olyan 35 métert tudtam elég pontosan lőni. Persze az én elvárásom a pontossággal kapcsolatban kicsit más, és az aránylag pontos azt jelentette, hogy az összes lövés egy cirka mellkasnyi helyen fókuszálódott, anélkül, hogy a BB a végén ívet ne húzott volna. Az airsoft fegyverek nem tudják alapból produkálni azt a találati pontosságot, amit én elvárok, de ezen segíteni fog egy precíziós cső. A távolságot meg megnöveli egy 110-es, vagy 120-as tuning.
Mindenesetre élmény a fegyverrel lőni. Egy három órás gyakorlás után kellemesen összeizzadva, kilőve majd egy tárnyi BB-t, konstatálnom kellett, hogy az MP5SD5 kényelmesen viselhető, a három pontos taktikai szíjjal könnyű vele mozogni, kézhez áll. Minden szempontból kitűnő szerkezetet mondhat magának az, aki szert tesz egyre. Vannak ugyan gyermekbetegségek, de egyik sem olyan hatalmas, hogy ne lehessen élvezetesen játszani a fegyverrel. Valamint ezek a hibák csak az én maximalizmusom termékei. Lehet, hogy másnak fel sem tűnnek.

FORRÁS: 44-es Bázis

ÍRTA: COREL